Mik azok a horizontális szempontok, amiket kötelező vállalni?

Az európai uniós pályázatok sajátossága, hogy minden pályázat tervezésénél
és megvalósításánál figyelembe kell venni ún. horizontális szempontokat.
Ez azt jelenti, hogy két nagy témakörben vállalásokat kell tenni (kötelező minimum pontszám kapcsolódik hozzájuk, vállalás nélkül nem is kerül értékelésre a pályázat), sőt azok betartását nagyon szigorúan ellenőrzik, és nemcsak a projekt fizikai befejezéséig, hanem a 3-5 éves fenntartási időszak alatt is. Nálunk ezek a témakörök még kevéssé preferált kérdések, ezért a pályázók inkább nyűgnek érzik,
hogy foglalkozni kénytelenek velük. Nem beszélve arról, hogy teljesen egyedi nyelvezetük van, és az új terminológiák még ismeretlenek a pályázók számára.

Az első horizontális szempont az esélyegyenlőség érvényesítése. A projektnek bizonyos rétegek, csoportok (például: hátrányos helyzetűek, romák, fogyatékkal élők, pályakezdők, 50 év felettiek) helyzetének javításához hozzá kell járulnia. Külön terület, hogy majd biztosítja-e a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőséget a munkahelyeken az alkalmazotti létszám arányában, a női közép- és felsővezetők között.
Más egyenlőségi szempont bevállalására is van lehetőség, mint pl. a GYES-en lévő alkalmazottakkal való kapcsolattartás, vagy képzés elvégzésének esetén munkaidő-kedvezmény biztosítása. Itt is pontos meghatározásokat, adatokat és konkrét módszerek leírását várják el, miként fogja a pályázó ezeket kezelni.

A második horizontális szempont a környezeti fenntarthatóság kérdése. Arra irányítja a figyelmünket, hogy úgy hajtsuk végre a projektet, hogy az ne sértse
a környezetet, a természeti erőforrásokat, az értékes hagyományokat. Azaz ne éljük
fel a jövőnket a jelenért. A cél érthető, és mondjuk egy erőmű vagy hulladékégető építésénél eleve kötelező tervezési szempont. De akkor fő igazán a fejünk, amikor például egy oktatási pályázatnál, egy vállalatirányítási rendszer bevezetésénél kell ezeket értelmeznünk és bevállalnunk. Ráadásul a pályázatokban ezeknek
a szempontoknak nem általános leírását várják, hanem alapos végiggondolását, különböző mutatók bevállalását, mely ezzel kapcsolatos plusz költségek vállalásával
is jár.

Tapasztaljuk, hogy a pályázók többsége fennakad ezeken a kérdéseken, és bizony
jól jön egy pályázati tanácsadó tapasztalata, aki tudja, mire figyelnek az értékelésnél.
Lásd: Ahhoz, hogy nyerhessek, a pályázatban be kell vállalni teljesíthetetlen dolgokat

Minek kell fényképezgetnem a megvalósítás során?

Minden pályázatnál felsorolják a projekt tájékoztatási követelményeit. Az európai uniós szabályozás a korábbi évekhez képest jóval szigorúbb kötelezettségeket ír elő,
és minden projektnél tájékoztatni kell a nyilvánosságot, hogy az európai uniós támogatásból valósult meg.

Már a benyújtott pályázatban is meg kell jelölni a különböző nyilvánossági tevékenységeket, amiknek kötelező elemei is vannak. Például nagy projektek esetében információs táblákat kell kirakni, sajtótájékoztatót kell tartani, de lehet bevállalni lakossági fórumot - sőt némely területen, pl. a környezetvédelmi pályázatoknál kötelező elem ez is.

A tájékoztatási elemeket ugyanúgy végigellenőrzik a projekt megvalósítása és fenntartása során is, pl. fényképekkel kell igazolni és számlákkal, hogy valóban
áll egy tájékoztató tábla a megvalósítás helyszínén. Helyszíni ellenőrzés során mérget vehet rá, hogy ezt az ellenőr személyesen is szemrevételezi.

Ráadásul a nyilvánosság kötelező elemei nem mindig építhetők be a pályázat költségvetésébe. Sokszor ez is járulékos költségként jelenik meg, különösen
a vállalkozásfejlesztési pályázatoknál.

Mit jelent az előírt fenntartási kötelezettség?

Csakhogy a pályázatok egy másik határidőt is megadnak: a támogatott projektnek,
az abban vállalt feltételeknek, a kötelezően bevállalt mutatószámoknak, melyeket indikátoroknak hívunk, meddig kell fennállniuk, és azt milyen dokumentációval köteles a nyertes bizonyítani. A fenntartási időszak alatt olyan kockázatokat kell bevállalni, mint hogy még 3-5 év múlva is létezni fog a pályázó szervezet, a cég árbevétele évről évre növekedni fog X%-kal stb.

A legnagyobb hiba, ha valaki ezeket a kötelezettségeket felelőtlenül, csak hogy nyerjen, bevállalja, hiszen az ellenőrző szerv bármikor élhet ellenőrzési jogával,
a projekt-fenntartási jelentéseket évenként be kell küldeni. A vállalt kötelezettségek meghiúsulása retorziókat von maga után, olyannyira, hogy ha szándékosságot feltételeznek, visszamenőleg visszakérik a támogatási összeget (kamatostul, persze).
Ezért is jó, ha a pályázati tanácsadóra bízzuk a projekt menedzselését is, mert ő
az elszámolások mellett mindig figyel a fenntartási követelményekre is - amit sajnos
a cégben dolgozó pályázati felelős általában nem tart fontosnak.
Lásd: Nem kapom meg az összeget, amit kértem, büntető kamatostul kell visszaadni
a pénzt

Egyes pályázatok indulási feltétele: konzorciumban működés

Vannak nagy értékű pályázatok, ahol eleve kikötés, hogy a pályázónak a projektet több céggel, szervezettel való szoros együttműködésben kell megvalósítania. Nos, amikor már eleve úgy áll össze a projekt terve, hogy az ötletgazda pontosan tudja, kivel, kikkel karöltve tudná azt megvalósítani, könnyebb a konzorciumot megszervezni.
Egy stratégiai együttműködésben a pályázati tanácsadó is tud javaslatot tenni arra nézve, ki lesz az, aki rendesen teljesít majd a projekt megvalósítása során.
(A megbízható teljesítés nagyon fontos szempont, egy hanyag pályázó a többieket is magával ránthatja, az egész projektet bebuktathatja!)

Egy konzorcium megszervezése, a feladatok egyeztetése, a pályázati pénzből részesülésnek és az önrész mértékének lefektetése, az ütemtervek (időhatárok
és feladatok) összeállítása - ezek többnyire meghaladják a pályázatot kezdeményező cég vagy szervezet kapacitását (és idegeit). Ilyenkor jobb, ha egy külsős tanácsadó "vasalja be" mindenkin a vállalt kötelezettségeit és ő harmonizálja a résztvevők vállalásait, igényeit a pályázat előírásaival.
Lásd: Mennyit érnek a pályázati tanácsadó szakmai kapcsolatai?

A nagy volumenű pályázatok szerves része: a megvalósíthatósági tanulmány

300 millió Ft feletti projektek esetében kötelező megvalósíthatósági tanulmány készítése, alatta pedig üzleti és marketingterv készítése. De érthető is, hogy ennyi pénzhez úgy lehessen hozzájutni, ha a pályázó a projektjét alaposan végiggondolta egy előre lefektetett szempontrendszer szerint, például változatokat elemzett végig műszaki, működési, bevételi szempontok szerint, valamint a költség-haszon elemzéseket is bemutatta.
Lásd: Rengeteg pénzbe kerül a pályázatot megíratni, amit akkor is ki kell fizetni,
ha végül nem nyerünk
Minden esetben szükséges egy külső pályázatíró bevonása a projektbe?

És ami még sokszor nehezíti a pályázatokat:

Költségvetés, elszámolható tételek

A költségvetésre vonatkozó szabályok betartása és számszaki konzisztenciája különösen fontos.
Lásd: Miért a költségvetés a pályázat legnehezebb része?
Van-e mozgásterem az elnyert pályázati összeggel?

Utófinanszírozás és előleg
Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a támogatási összeget mindig utólag, a projekt előrehaladásának szerződésben rögzített arányában és időszakaiban folyósítják,
az egyes szakaszok megvalósulását igazoló dokumentumok alapján. Vagyis
a támogatásra jogosultnak az önrészből kell megfinanszíroznia a projektet. Az önrész lehet saját forrás vagy bankhitel.

A vállalkozásfejlesztési pályázatoknál soha, de a költségvetési szervek és a non-profit szervezetek számára kiírt pályázatoknál többnyire van lehetőség 25%-os előleg lekérésére. De nem javaslom, hogy arra számoljon a pályázó, hogy majd az előlegből fizeti a projekt első félévét, mivel a Támogatási Szerződés megkötésének szakasza rendszeresen elhúzódik, és előtte senki nem kap pénzt. Viszont lehet, hogy meg kell kezdenie a projektjét annak érdekében, hogy tartsa az ütemezést. Azt ajánlom, úgy tervezzen minden pályázó - függetlenül attól, hogy cég vagy non-profit szervezet -, hogy az első félévet valószínűleg neki kell teljes egészében finanszírozni.
Lásd: Mikor áll rendelkezésemre a megnyert támogatás?