|
|
A pályázatíró
mint az Ön szinkrontolmácsa
Fordítás magyarról magyarra |
A kiírást érthetőre, aztán a pályázatot vissza,
értékelhetőre
A pályázat kiírója arra törekszik, hogy minél
szakszerűbben és egyértelműbben megfogalmazza a
feltételeket, az elbírálás módját és az
értékelés szempontjait.
A pályázati nyelv egy
különös egyvelege a jogi, a közgazdasági és a
tudományos nyelvezetnek, szakszavaknak. Szóval
nem szépirodalmi olvasmány, bizonyos részeknek
többször nekifut az is, aki már megszokta a
fogalmazásmódot és a mögötte megbújó észjárást.
Azt se felejtsük el, hogy egy közepes nehézségű
pályázat felhívása, útmutatója, mellékletei és
magyarázatai együtt kb. 100-200 oldalt tesznek
ki.
A pályázat ezen dokumentációi természetesen nem
titkosak a pályázó számára,
ám az én
tapasztalatom az, hogy az ügyfelek jobban
örülnek egy zsargonmentes, tényszerű
összefoglalásnak (lefordításnak), mely maximum
pár oldalas. Ebből következik, hogy a pályázati
tanácsadónak az útmutatóban leírt elvekkel,
szempontokkal, kitételekkel tisztában kell
lennie addigra, amikor ügyfelét felkeresi.
Nyilván nem tudja kívülről az egészet, de
alapelvekben nem tévedhet, mert akkor
félrevezeti a pályázót. Mire beadásra kerül a
pályázat, az útmutató tele lesz
aláhúzogatásokkal, kiegészül több hivatalos
állásfoglalással és a konzultációk
feljegyzéseivel.
Az egyik legnehezebb feladat aztán
visszafordítani a projektelképzelést pályázati
nyelvre - elvégre az értékelők azt értik, és
miközben olvassák a pályázatot, nem fog
ott ülni
mellettük sem a pályázó, sem a pályázatíró, hogy
pontosítsa, mit is értettek
az egyes
megfogalmazásokon. Több ügyfelem tette már fel a
kérdést, amikor beadás előtt még egyszer
átolvasta a pályázatot: "Tényleg az van ebben
leírva, amit megbeszéltünk?" Csak akkor
nyugszanak meg teljesen, amikor kiderül: nyert
a
pályázatuk.
A projekt tényleges költségeit pályázati
költségvetési tételekre
Az ügyfél, azaz Ön értelemszerűen a projektben
gondolkodik, életszerű költségnemekbe sorolja a
majdani kiadásokat, próbál minden költséggel
kalkulálni.
Csakhogy: a pályázat egyrészt bizonyos felmerülő
költségtételekről nem vesz tudomást, hiába lenne
rá szükség a projekthez (pl. munkabért, vagy egy
lízingelt eszköz megvételét, ingatlanberuházást
nem enged finanszírozni pályázati pénzből).
Másrészt a cégek költségkimutatási
módszereitől merőben eltérő táblázatba sorolást
vár el. A leggyakoribb kérdés, amit a
költségvetés összeállításakor az ügyféltől
hallok (egyre kétségbeesettebb hangon): "Az meg
micsoda?"
A pályázat írója pedig úgy gyúrja a számokat,
hogy azok az értékelési szempontoknak, a
költségvetési elvárásoknak és a táblázati
rovatoknak egyaránt megfeleljenek. Az ide-oda
alakítgatás során külön ügyel arra, hogy hova
kerülnek a hangsúlyok, hogy jól használja a
pályázati terminológiát, hogy minden táblázat az
útmutatóval összhangban legyen. Ez az egyik
legfontosabb része a munkánknak, hisz ha a
költségvetés nem megfelelő, a pályázat azonnal
elutasításra kerül.
Jöjjön erre egy elriasztó példa! A pályázat
útmutatója előírja, hogy a támogatás
felhasználásával Ön bizonyos
kötelezettségvállalás teljesítését is vállalja,
amely
a következőképpen számítandó:
 |
, ahol a1,
a2.... |
Ha ezt így odaadnám Önnek, hogy legyen kedves
eldönteni, az Ön vállalása nagyobb vagy egyenlő
lesz-e 0,05-nél, nem biztos, hogy lelkesedne.
Nyugodjon meg, én elkérem a képlethez szükséges
adatokat, kiszámolom, és szólok, hogy teljesül-e
a feltétel, vagy sem.
Lásd: Miért a költségvetés a
pályázat legnehezebb része?
|
|
|